Ember és környezet kapcsolata a Maros mentén a kora avar korban

Részletek

Írta: Csökmei Bálint

Dr. Gulyás Sándor, Dr. Balogh Csilla

Kutatásunk fő célja a Maros völgy VI-VII. századi avar népességének életmód rekonstrukciója, kereskedelmi egyéb távlati kapcsolatainak feltárása új régészeti adatbázis adatainak és korábban sem a területen sem a korszakra nem ismert természettudományos vizsgálatok eredményeinek összehasonlító elemzése révén.
Megkíséreltük az egykori környezet és a népesség jegyeinek rekonstruálását a közeli és távlati kapcsolatok feltérképezését.
A sírok alakja, típusa, orientációja és a sírmellékletek alapján két temetőcsoportot határoztunk meg. Az első a fülkesíros és sok állati áldozattal jellemzett a VII.század első harmadáig létező a Kelet-Európai Síksággal rokon. A második aknasíros és nem vagy csak kevés állati áldozattal jellemzett, mely a VII. század második harmadáig létezett. A népesség egységes döntően mongolid típusú mind genetikailag mind koponyatorzítás gyakorlata tekintetében különbözik a medence többi részétől.
A népesség juh dominanciával jellemzett pásztoréletmódot folytatott. A C/N izotóp és nyomelemvizsgálatok megerősítik az állati fehérje és az egykorú Lombard valamint a késő avar lelőhelyektől különböző C3 (köles) dominanciáját az étrendben. Sr/Pb izotóp vizsgálatok az Alföldel és Erdélyel való kapcsolatra utalnak, ahogy a borostyánok, kőeszköz nyersanyag is. A tárgyak széleskörű kapcsolatot  mutatnak NY,K és D Európával.
A paleoklíma adataink alapján a temetők VII.század közepi elhagyása egybeesett egy több csapadékkal járó klímaváltozással.