Green Geology_Konferenciák_1991_2000

Részletek

Írta: Csökmei Bálint

Konferencia kiadványok:

Statistical process control in the evaluation of geostatistical simulations

Részletek

Írta: Csökmei Bálint

Geiger János

Central European Geology Volume 61, Issue 1, March 2018 61(1), pp. 50–72

This paper deals with a question: how many stochastic realizations of sequential Gaussian and indicator simulations should be generated to obtain a fairly stable description of the studied spatial process?
The grids of E-type estimations and conditional variances were calculated from pooled sets of 100 realizations (the cardinality of the subsets increases by one in the consecutive steps). At each pooling step, a grid average was derived from the corresponding E-type grid, and the variance (calculated for all the simulated values of the pooling set) was decomposed into within-group variance (WGV) and between-group variance (BGV).
The former was used as a measurement of numerical uncertainty at grid points, while the between-group variance was regarded as a tool to characterize the geologic heterogeneity between grid nodes. By plotting these three values (grid average, WGV, and BGV) against the number of pooling steps, three equidistant series could be defined. The ergodic fluctuations of the stochastic realizations may result in some “outliers” in these series. From a particular lag, beyond which no “outlier” occurs, the series can be regarded as being fully controlled by a background statistical process. The number of pooled realizations belonging to this step/lag can be regarded as the sufficient number of realizations to generate. In this paper, autoregressive integrated moving average processes were used to describe the statistical process control.
The paper also studies how the sufficient number of realizations depends on grid resolutions. The method is illustrated on a computed tomography slice of a sandstone core sample.

Cluster defined sedimentary elements of deep-water clastic depositional systems and their 3D spatial visualization using parametrization: a case study from the Pannonian-basin

Részletek

Írta: Csökmei Bálint

Janina Horváth, Szabolcs Borka and János Geiger

GEOLOGIA CROATICA 70:(2) pp. 73-78. (2017)

Many multivariate statistical techniques have the ability to handle large data sets or a great number of parameters.
Therefore, these multivariate statistical approaches are widely used in clastic sedimentology for facies analysis. Furthermore, most of the techniques which try to separate more or less homogeneous subsets can be subjective. This subjectivity raises several questions about the significance and confidence of clustering. The goal of this study is to optimize clustering and to evaluate the proper number of clusters needed in order to describe sedimentary and lithological facies through common characteristics. Also, with the interpretation of the clusters, the parametrized geometry adds further but quasi-subjective information to a 3D geological model. Two assumptions must be met: (1) well­definable geometries must correspond to the architectural elements (2) it is assumed that exactly one sedimentary or lithological facies belongs to each structural element and the flow properties are determined by these structural elements.
This approach was applied to the clastic depositional data from a Miocene hydrocarbon reservoir (Algyő field, Hungary) to demonstrate the fidelity of the clustering method yielding an optimum of five cluster facies. The revealed clusters represent lithological characteristics within a (delta fed) submarine fan system. The paper deals with two stressed clusters inparticular, showing sinusoid channels which were recognizable and measureable using parametrisation.

A püspökfürdői Szent László tó endemikus puhatestű faunájának filogenetikai, biogeokémiai és paleoökológiai vizsgálata

Részletek

Írta: Csökmei Bálint

Prof. Sümegi Pál-Dr. Gulyás Sándor

A Nagyvárad melletti püspökfürdői Szent László tóban több, kiemelkedő jelentőségű, csak a Kárpát – medencére jellemző bennszülött faj is fennmaradt, köztük a bordás homorcsa csiga (Melanopsis parreyssii) faj. A tavi rendszer üledékei megőrizték a faj kialakulásához vezető héjmorfológiai változásokat, különböző taxonok és ökoformák kialakulását.
1891 és 1905 között vázolták fel a formák lehetséges rokonsági kapcsolatait és azóta keresik a fauna kialakulásának okait. Habár történt néhány rendszertani és őskörnyezettani célú vizsgálat, ezek nem időrétegtani alapúak. Az üledékrendszer egészét feltáró és a Mollusca faunát átfogó elemzést nem végeztek.
1999-ben, és 2011-ben munkacsoportunk engedéllyel földtani szelvényeket nyitott az akkor még létező termáltó területén.
Az előzetes korelemzések alapján a minták ezeréves/évszázados felbontásban adnak időkeretet a faunafejlődés tanulmányozásához. A mintákból több ezer ép Melanopsis/Fagotia nemzetséghez sorolt csigahéjakat emeltünk ki. Az idősorozatban vett héjakon fénykép (2200 db) és CT (1200 db) felvételek alapján digitális biometriai, héjszerkezeti elemzést végzünk. Lehatároljuk az idősorozatban jelentkező fajokat, ökoformákat és héjgeokémiai, izotóp elemzéseket végzünk. Kiegészítve a beágyazó üledék geokémiai paramétereivel rekonstruáljuk a tavi környezet fizikokémia adottságait. Így az egykori termál tavi környezetet és a benne lévő múltbeli csiga fauna változásait modellezhetnénk. Kiemelkedő cél, hogy a kiszáradt tó visszaállítását az endemikus, jelenleg akváriumokban fennmaradt bordás homorcsa csiga faj hosszútávú megőrzését elősegítsük.