Üledékes vetők és litoklázisok

Üledékes vetők

Ott jelennek meg, ahol a frissen lerakódott üledékre húzófeszültség hat, és ez túl is lépi a képlékeny alakváltozás határát, így töréses deformáció jön létre. Alulról felfelé nyíló tágulási hasadékaikat sohasem utólag kivált ásványok, hanem az alulról beléjük nyomult iszap tölti ki. Jellemzőjük, hogy mind a fedő, mind a fekü irányában hamar elvégződnek. Ennek a vetőtípusnak a neve szinszediment (üledékképződéssel egyidejű) vető.
Üledékes környezete: a gravitációs tömegmozgások (suvadás, csuszamlás) helyein jelenhet meg, ugyanis a tenziós feszültségtér ezekben a környezetekben van jelen

Litoklázisok

Atektonikus módon is kialakulhatnak törések a kőzetben. Ezek legtöbbször egy képződmény kiemelkedése, tágulása során keletkeznek, mivel felszíni és felszín közeli körülmények között a nyomás lecsökken, így a feszültség alatt levő kőzet kitágul.
Gyakran inszolációs vagy glaciális területeken is jellemző a litoklázis kialakulása. Az állandó nagy hőingás miatt tenziós feszültség lép fel, ami töréseket hoz létre a kőzetben.