Terhelési zseb és lángszerkezet

A terhelési zsebek és lángszerkezetek legtöbbször finomszemcsés kőzetekkel közberétegzett homokkő rétegek alján jelennek meg, ezenfelül a homokkő egységeken belül is megjelenhetnek (1.ábra). Kialakulásuk egymáshoz kapcsolódóan történik, ezért célszerű együtt tárgyalni őket.

Terhelési zseb

Alakjuk kerekített, bár legtöbbször szabálytalanul, változó mérettel. A kisebbek néha pár milliméteres, a nagyobbak akár méteres átmérővel is rendelkezhetnek. Létrejöttük úgy történik, hogy a sűrűbb, homokos üledék hirtelen ülepedik ki az alatta levő finomszemcsés, vízzel (részben) telített üledékre, és súlyánál fogva belesüllyed abba, egyfajta zsebszerkezetet létrehozva. Fontos megjegyezni, hogy a homokos üledékek kezdeti porozitása (30-40%) sokkal kisebb, mint a finomszemcsés üledékek lerakódási, kezdeti porozitása (60-70%), így előbbiek sokkal sűrűbbek.
Előfordulhat, hogy nem található meg a fedő homokos képződmény, csupán izolált, flotáló terhelési labdaszerű képződmények. Ezeket pszeudocsomóknak (pseudo-nodule), a szerkezetet pedig labda-és-párna (ball-and-pillow) szerkezetnek nevezzük.

Lángszerkezet

Felfelé mutató ujjszerű vagy ékszerű üledékes szerkezet. A terhelési zseb kialakulásakor a „besüppedő” homokos üledék hatására a finomszemcsés (víztartalmú) fekü pórusnyomása megnövekszik, kvázi a szilárdságát elveszíti, így az üledék felfelé mozdul el, egyfajta lángnyelvet formálva. Ennek az üledéknek a felfelé történő kiszökése olyan erőteljes lehet, hogy teljesen el is válhat a finomszemcsés fekütől.
A két szerkezet hasznos az üledékképződési nívófelület meghatározására. A lángszerkezet mindig a felfelé irányt, a terhelési zseb konvex része mindig a lefelé irányt mutatja.