Száradási repedések

A homokos/finomszemcsés képződmények, ritkábban vékonyrétegzett karbonátok rétegfelületein jelennek meg.
Litifikálódott kőzetek esetében bizonyos üledékes környezetek agyagos üledékei mutatják ezt a szerkezetet, a repedések gyakran homokos üledékkel vannak kitöltve.

A repedések poligonokat formálnak, centiméterestől a méteres skáláig. Legtöbbször a poligon hatszögű, ritkábban négyszögű vagy háromszögű. Síkvetületi (felülnézeti) nézetből a poligonok oldalai párhuzamosak.

Maga a repedés vertikálisan akár több deciméter mélyre is lehatolhat. Felszíne általában felfelé hajlik, egyfajta konkáv alakot formálva.
Kialakulásuk az agyagos réteg kiszáradásához köthető. Száradás közben az üledék összehúzódik a vízveszteség miatt, izotróp, horizontális, tenziós feszültségteret létrehozva, amely a felszíntől lefelé távolodva csökken. A feszültség kioldódása során vertikális repedések keletkeznek. 5°-nál meredekebb lejtőkön a repedések derékszögűek lesznek, és a repedések egy csoportja párhuzamos lesz a szintvonallal. Ebben az esetben természetesen a lejtő egy anizotróp feszültségteret hoz létre, ez okozza ezt az elrendeződést.

Homogén üledék esetén egyértelmű kapcsolat van a repedés mélysége és a poligon átmérője között: minél vastagabb a repedezett réteg, annál nagyobb lesz a poligon. Ennek megfelelően egy vékony agyagos réteg – amely gyorsan kiszárad – kisebb poligonokkal fog rendelkezni.
A repedések kitöltése később történik a kiszáradásnál (pl. üledéklerakó áramlás, szél általi szállítás), amely során a(z) (homokos) üledék csapdázódik azokban.
Betemetődés során a finomszemcsés üledék kompakciója erőteljesebb, mint a kitöltő homoké, így egyfajta redőződési szerkezet jöhet létre.

Üledékes környezetei:
•    kiszáradó tavak, playa-tavak aljzata
•    fluviális rendszer ártere, delták ártere
•    agyagos intertidális és szupratidális síkságok